Zayn lépett be az ajtón. Hatalmas kő esett le a szívemről de ugyanakkor nagyon mérges voltam Zaynre.
- Zayn!! Hol a francban voltál eddig? Agyon aggódtam magam mia... - be sem fejeztem a mondatot amikor megláttam Maryt. Felvettem majd folytattam. - miattad!
- Ne haragudj! Én csak... - Zayn nem tudta befejezni a mondatot.
- Te csak?
- Azért nem vettem fel mert le van némítva a telefonom, és nem hallottam hogy csörög.
- És azt szabad meg tudnom hol voltál?
- Hát.... csak.. az edző teremben hagytam a kulcsomat, és közben találkoztam egyik haverommal és elbeszélgettük az időt.
Zayn elég gyanús volt nekem. Miközben magyarázkodott a földet nézte.
- Zayn.... nem is szoktál edzőterembe járni..
- De most bementem mert csak ott tudtam találkozni Jake-el.
- És miért vitted a kutyát??
- Csak úgy.
Éreztem hogy valami nem stimmel. Zayn biztosan nem mondott igazat. Még egy jó ideig veszekedtünk majd amikor már elegem lett fogtam a kocsikulcsot és Maryt majd szó nélkül ott hagytam Zaynt. Könnyes szemekkel beültem a kocsiba. Elmentem a szüleimhez és náluk aludtam. Zayn este rengetegszer hívott de egyszer sem vettem fel.
Reggel amikor felkeltem nem éreztem magam valami jól, hányingerem volt és a fejem is fájt egy kicsit. Épp reggeliztünk amikor megszólalt a csengő. Anya már állt volna fel de közbe szóltam:
- Hagyd csak anyu majd én kinyitom.
Ez nem volt túl jó ötlet ugyanis amikor ajtót nyitottam Zayn állt velem szemben.
- Sejtettem hogy itt talállak.
- Mit akarsz?
- Bocsánatot kérni.
- Zayn, nekem most szükségem van egy kis időre. Még pár napig itt maradok és majd meglátjuk mi lesz.
Zayn szomorúan bólintott majd elment, én pedig vissza mentem a konyhába.
- Ki volt az?
- Zayn.- sóhajtottam majd elmeséltem miért jött.
Reggeli után már jobban éreztem magam. Mivel volt pár ruhám a szüleimnél így nem kellett haza mennem értük. Felöltöztem és elmentem sétálni. Beültem egy kávézóba és felhívtam Vandát, aki rövid időn belül csatlakozott hozzám. Rendeltünk egy teát és beszélgettünk.
- És meddig maradsz a szüleidnél?
- Egyenlőre náluk maradok amíg nem tisztázzuk Zaynnel a dolgokat. De szerintem nem mondott nekem igazat. Nem tudom mit tegyek..
- Szerintem beszéljétek meg! Minden rendben lesz.
- Nem tudom. Most egy ideig nem akarok vele beszélni.
Megittuk a teát majd elmentünk a parkba. Bár tavasz vége volt az idő elég nyárias volt, az előző nap esős időjárásával ellentétben. Ahogy sétálgattunk a tűző napon fájni kezdett a fejem és aznap nem is ettem szinte semmit így egyszer csak elájultam. Vanda bevitt a kórházba ahol végeztek pár vizsgálatot és bár látszólag semmi bajom sem volt vettek vért. Amíg az eredményeket vártuk Vanda felhívta Lucyt hogy jöjjön el értünk. Pár perc múlva az orvos hozta az eredményeket.
- Nita beszélhetnénk négy szem közt? - kérdezte az orvos.
- Persze. - válaszoltam majd Vanda elment a büfébe.
- Nita, a vérvétel eredménye azt mutatja hogy Ön terhes.
- Vagyis... babát várok? - kérdeztem döbbenten.
- Igen. Gratulálok, anyuka lesz!
Elköszöntem az orvostól és oda mentem Vandához.
- Mi az? Miért vágsz ilyen képet? Ugye nincs baj? - kérdezte aggódva Vanda.
- Nem. Nincs semmi baj. Mehetünk.
Lucy pont akkor parkolt le a kórház előtt amikor kiértünk. Beültünk a kocsiba és elindultunk. Egész úton azon járt az agyam hogyan fogom ezt el mondani Zaynnek. Ez is pont a legrosszabbkor derült ki, amikor összevesztem Zaynnel. Amikor meghallottam hogy csörög a telefonom rápillantottam a kijelzőre. Zayn hívott. Hosszasan elgondolkodtam fel vegyem-e.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése